Ma egy furcsa sztorit mesélek, amely tapasztaltam Magyarországon.

En 100% japán vagyok. Teljesen ázsiai arcám van, bár néha azt gondolnak inkább Vietnami vagyok.(Vietnamiak is ezt mondták. :p 

Sok evvel ezelőtt (nem mondom mikor) amikor először jöttem Magyarországra, nem szerettem mozgólépcsőt használni metró állomásnál, mert úgy éreztem, hogy mindenki aki szemben jön, rám figyelt.

Nem tudtam miért így érzem, de mindig nagyon kellemetlennek éreztem. Mivel nem értettem, azt is gondoltam, hogy lehet nekem van valami mentális probléma.
(Van olyan, hogy amikor valaki beszélget valakivel, azt gondolod hogy rólad beszélnek. Azt hittem, hogy ugyanilyen probléma van nekem)

Aztán hazamentem Japánba, és ott is mozgólépcsőt használtam, es rájöttem hogy ott senki nem figyel rám. 

Akkor tudtam, hogy nem vagyok beteg. Csak magyarok nagyon figyel rám valami miatt!! Hát, bisztos azért, mert ázsiai vagyok. :(((((

Aztán ujra jöttem vissza Magyarországra.

Megházassodtam, és új munkat kaptam.

Amikor jártam munkahelyre, mindennap egy virág üzlet elött setáltam.
Soha nem bementem, de egyik nap egy csokor miatt bementem.

Amikor fizettem a kasszánál, azt mondtam az eladónak, hogy mindennap az üzlet elött setálok.

Azt mondja az eladó „Tudom“.

!!!!!!!!!!!!

Nagyon meglepődtem, mert ebbe az üzletbe soha nem voltam, de akkor is, az eladó ismert engem!!!!

Az eladó aranyos volt, de amit mondott nagyon fura volt nekem, és kicsi kellemetlen is volt.

Hát úgy néz ki, hogy Magyarországon mindenki figel rám. :((((((((